Figyelmi képességek
|
Ez a bevezető cikk a figyelem fogalmát tárgyalja és bemutatja fő jellemzőit |
Ez a cikk-sorozat a figyelemmel foglalkozik. Ezen téma sportban betöltött központi szerepét tudományos kutatások is megerősítik, amelyek azt mutatják, hogy minden magas kiemelkedő sportoló kiváló figyelmi képességekkel rendelkezik.
Mivel minden utánpótlás-edzőnek az a célja, hogy olyan labdarúgókat neveljen ki, akik a jövőben kiemelkedő sportolók lesznek, így a figyelmi képességet is edzenünk kell. A tudományos kutatások azt is kimutatták, hogy a figyelmi képességeket lehet edzeni és javítani.
Minden jó edzőnek tudnia kellene tehát, hogy mi jellemzi a figyelmet és hogyan lehet azt edzeni, és így olyan szempontokat érvényesítsen, amelyek javítani fogják ezt a mentális folyamatot, és olyan stratégiákat alkalmazzon, amelyek által eléri és fenntartja a gyermekek és fiatalok figyelmét.
Bár mindig arra törekszem, hogy írásaim kimondottan gyakorlati jellegűek legyenek, mégis szükség van egy elméleti bevezetőre ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó. Emiatt ebben és a következő cikkben a lehető legvilágosabban és legegyszerűbben fogom elmagyarázni a figyelem fogalmát. Fel fogom tárni a hozzá kapcsolódó összefüggéseket, valamint a figyelmi képességek fejlesztése érdekében alkalmazandó szempontokat és stratégiákat.
Mi a figyelem?
A figyelem egy kognitív folyamat, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy szűrje és szelektálja a külső és belső világból érkező információkat (ötletek, gondolatok, fizikai érzések és jelzések, érzelmek, stb.) és így a kitűzött céloknak megfelelő viselkedéseket alkalmazzon. Bizonyos szempontból tekinthetjük a figyelmet olyan túlélési mechanizmusnak is, ami megakadályozza, hogy az egyént feldúlják és összezavarják azon folyamatos behatások és ingerek, amelyek lehetetlenné tennék számára, hogy hatékony döntéseket hozzon és megfelelő magatartásokat alkalmazzon.
A figyelem korlátozott kapacitással rendelkező mentális mechanizmus, mind a rendelkezésre bocsátott információk minősége, mind a tartósság szempontjából. Ez főként amiatt van, mert ez a mentális mechanizmus szorosan kapcsolódik az emlékezési képességekhez és mert fáradékony tulajdonságú.
Egy másik jellemző a szelektív jelleg: a figyelem a célok szempontjából hasznos ingerek felé irányul. Mindazonáltal váratlan, új vagy a személy számára különösen érdekes ingerek (pl. saját név, erős zaj, váratlan viselkedés, stb.) is maguk felé fordíthatják. Valójában létezik egy figyelem-előtti automatikus és tudattalan első mechanizmus, amely valószínűleg a lényeges ingerek kezdeti és hozzávetőleges szűrését végzi. Ezt az első válogatást követi egy tudatosabb másik, amely lehetővé teszi számunkra, hogy figyelmünket arra fordítsuk, ami valóban fontos számunkra.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a figyelem változó kapacitással rendelkezik, és emiatt intenzitása változik ugyanazon feladat elvégzése alatt vagy különféle időpillanatokban és helyzetekben is. Mindez a követelmények, célok és a fáradtság függvényében.
A figyelmi képességek
Amikor figyelmi képességekről beszélünk, akkor ezeket másképpen is megkülönböztethetjük, és beszélhetünk:
- diffúz figyelemről,
- szelektív figyelemről,
- koncentrációról.
Az első, amit megosztott figyelemnek is neveznek, lehetővé teszi az egyén számára, hogy egy időben több ingert is "befogadjon". Ilyen például, amikor a játékos a pályára lép, figyelmét megkülönböztetés nélkül az őt körülvevő dolgokra irányítja: kapuk, ellenfelek, csapattársak, játéktér, nézőtér....
Ezzel szemben a szelektív figyelem azt teszi lehetővé, hogy szűrjük az ingereket és mintegy kívül hagyjuk a lényegteleneket. Ilyen például az a játékos, aki "nem hallja és nem látja" a szurkolókat, hanem az akcióra és az abban részt vevő ellenfelekre és csapattársakra fókuszál.
A koncentráció pedig az, amikor a figyelem fókusza kizárólag egy specifikus eseményre vagy ingerre irányul, kizárva mindent, ami lényegtelen és főként ami a figyelmet elterelhetné: ilyen például, amikor a játékos tizenegyest rúg vagy amikor cserejátékosként a pályára lépés előtt az edző utolsó utasításait hallgatja.
A figyelmi képességek erősen kötődnek az arousal-hoz, vagyis ahhoz az általános aktivációs állapothoz, amely lehetővé teszi az információk észlelését, elemzését és az ingerekre adott megfelelő választ.
Miközben az általános aktivációs szint lehetővé teszi számomra, hogy megfelelő mértékben figyeljek és/vagy koncentráljak a feladatra, ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minél könnyebb a feladat, annál magasabb aktivációs szintre van szükség; ez a mechanizmus nyilvávaló azokban az esetekben, amikor a játékos egy általa túl könnyűnek ítélt feladatot hajt végre és mivel félvállról veszi, végül elhibázza, vagy egy másik példát hozva, amikor egy csapat meg van győződve arról, hogy "könnyű" meccset fog játszani és emiatt elbizakodottan és kevéssé motiváltan áll hozzá, és így lehetőségeihez képest alacsony szinten fog teljesíteni.
Az összefügés nem érvényes azonban ellentétes irányban: nehéz és nagyon nagy kihívást jelentő feladatok esetében közepesen magas pszichofiziológiai aktivációra van szükség, soha nem túl alacsonyra.
