Figyelmi stílusok
Ebben a cikkben a figyelem stílusairól fogunk beszélni a Nideffer-féle modellt követve, illetve annak fontosságáról, hogy úgy edzzük a fiatal labdarúgókat, hogy a pillanatnyi helyzet szerint tudjanak váltani a figyelmi stílusok között |
- Terjedelem, vagyis az egyén által felfogott információk mennyisége (lehet széles vagy szűk);
- Irány, vagyis hogy hova irányul a figyelem, a külső vagy a belső környezet felé.
KÜLSŐ SZÉLES Az egyén képes gyorsan észlelni és értelmezni az őt körülvevő környezetben zajló változásokat |
KÜLSŐ SZŰK Összpontosított figyelem, amely a precízitást igénylő feladatok végrehajtásához szükséges |
BELSŐ SZÉLES Különböző –fizikai és mentális– területekről érkező ötletek, érzések és jelek integrációja |
BELSŐ SZŰK Összpontosított figyelmet igénylő intellektuális feladatok |
Mindannyiunkban dominál az egyik figyelmi stílus, azaz a figyelem irányulásának számunkra természetesebb és szokásosabb módozata.
Minden egyes sportág jellemzően egyfajta figyelmi stílust követel meg. Az úszás például, amely zárt készségeket igénylő sport, főként belső és széles figyelmi stílust követel meg (technika, versenytaktika, fizikai érzetek, belső beszéd, stb), miközben természetesen nem hiányozhat a figyelem kifelé fordításának képessége (az ellenfelek felé); az íjászathoz határozottan a szűk és külső figyelmi stílus szükséges. Mit mondhatunk vajon az olyan, nyílt készségeket igénylő és szituációs sportról, amilyen a labdarúgás is?