Mennyire fontos a játékos a csapat számára? Segítsünk neki felfedezni!

“Mit gondolnak a csapattársaim rólam, mint játékosról?”; „Miben vagyok hasznára a csapatomnak, amikor pályára lépek?”; „Mennyire és miért vagyok fontos ebben a közösségben?” Olyan kérdések ezek, amiket bármely játékos feltesz magának egy sportidény során. Hasznunkra válik a válaszok megkeresése, még ha nem is bizonyul könnyűnek; a következőkben egy olyan módszert vázolunk fel, amelynek alkalmazásával az edző bármely sportolónak segíthet felfedezni mindazon képességek összességét, amik miatt a versenysport szempontjai alapján társai értékelhetik őt. 

Egy csapat minőségének és erejének összességét az egyes játékosok egyéni hozzájárulása határozza meg, amennyiben az értékek összeadódnak és mindig egyedi, megismételhetetlen kombinációt eredményeznek. Minden játékos fontos mozaikdarabja tehát annak a rendszernek, amivé a csapat áll össze, és amihez saját, egyéni részét próbálja meg hozzáadni. Hasonlóképp, a csapat legalább ennyire fontos az egyén számára, mert lehetővé teszi technikai és versenysportolói képességeinek maximális érvényre juttatását. 

1. Az edző hívja össze a csapatot egy, a célnak megfelelő helyre, és ültesse őket körbe oly módon, hogy minden résztvevőnek lehetősége legyen a kölcsönös szemkontaktusra.
2. Röviden magyarázza el az elemzés lényegét, vagyis hogy minden résztvevőnek lehetőséget kapjon arra, hogy megtudja, milyen szempontokból értékelik őt társai és milyen tulajdonságai teszik őt különbbé a többiek szemében. 
3. Ezután mindenkinek adjunk egy egyszerű kérdőívet, ami tartalmazza a csapat minden tagjának nevét (példaként lásd az 1. táblázatot); minden sportolónak legfeljebb három olyan sporthoz kapcsolódó képességet kell feltüntetnie társai neve alatt, amik pozitívan jellemzik az adott játékost.
4. Minden résztvevő egyénileg tölti ki a kérdőívet legfeljebb 15-20 perc közötti időintervallum alatt. 
5. A kitöltést követően szedjük be a lapokat, és röviden kérdezzük meg a játékosok véleményét, hallgassuk meg hozzáfűznivalójukat a feladat kapcsán felmerülő nehézségeket és benyomásokat illetően. 

1. Az edző külön-külön megvizsgálja a kérdőíveket és minden sportolónál pontosan csoportosítja a társak által adott véleményeket (néhány mellényúlást is belecsempészve).
2. Ezután minden játékos esetén karcsúbbá teszi a társak által hozzá sorolt tulajdonságok listáját, kizárva az esetleges szinonimákat és felesleges ismétléseket.
3. Ily módon egy tömören összefoglaló, mégis kimerítő képet kapunk a társak által az egyes játékosoknak tulajdonított „ügyességi palettáról” (lásd az 1. és 2. táblázatot), ami meghatározza a „hozzáadott értéket” is, amit a csapatnak ad. 

1. Az edző egy második gyűlést hív össze, hogy átadja és megossza az eredményeket. 
2. Minden játékosnak felvázolja „ügyességi profilját”, amit társai alkottak meg. 
3. Megkérdezünk mindenkit, hogy mennyire érzi magáénak a neki tulajdonított képességeket, mivel ért egyet és mivel nem, esetleg mi volt számára meglepő, valamint mit adna esetleg a listához, vagy mit venne el.
4. Végül minden játékosnak átadjuk saját „ügyességi profilját”, hogy feldolgozza, megőrizze, és hivatkozási alapként használja ahhoz, hogy megerősítse én-hatékonysági szintjét a sport terén.