Hasznos visszajelzések
Célkitűzés
|
Ebben a cikkben behatóbban foglalkozunk azzal, hogy mily módon és milyen visszajelzéseket adjunk sportolóinknak ahhoz, hogy motiváljuk őket és segítsünk nekik egyre tudatosabbá, ügyesebbé és önállóbbá válni |
Legutóbbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogy általánosságban nagyobb fontosságot tulajdonítunk magának a hibának és elsősorban erre koncentrálunk, miközben sokkal hasznosabb lenne olyan visszajelzésekkel szolgálnunk, amik a helyes viselkedésre/technikai kivitelezésre irányítják a játékos figyelmét.
Ebben az értelemben fontossá válik a határozott szemléletváltás és a kezdeményező, pozitív vezetői stílus kialakítása.
“Ne így rúgd el a labdát! Ha így csinálod, nem lehetsz hatékony! Mielőtt a vonalhoz érsz, válts irányt testtel… Kitűnő kivitelezés!”
Mire is gondolunk igazából? Biztosak vagyunk abban, hogy a mi gondolatmenetünk megegyezik azzal, ami a játékosok fejében zajlik le?!?
HOGYAN ADJUNK HATÉKONY VISSZAJELZÉSEKET?
Az igazán hatékony kommunikációhoz - mind a tartalom, mind a motiváció és érzelmi töltet szempontjából – figyelnünk kell néhány fontos dologra.
- Mindenekelőtt megerősítő kifejezéseket kell használnunk: kerüljük a negatív megnyilvánulásokat, amik tiltásként, tilalomként hatnak és érzelmi szinten rossz hatást generálnak.
- Másodsorban, beszéljünk jelen időben: dolgozzunk az „itt és most”-on anélkül, hogy túlzottan messzire kalandoznánk a múltban vagy a jövőben.
Ahogy azt 2017. novemberi cikkünkben kifejtettük, tegyünk fel kérdéseket, biztassuk őket elmélkedésre, önállóan elért tudatosságra: még ha ez kérdéseinken keresztül zajlik is, ezek vezetik rá őket a legjobb megoldásra.
- Legyünk tárgyilagosak: amikor visszajelzést adunk, nyíltan mutassunk rá, miről is beszélünk. A játékosnak gyorsan meg kell értenie, mire is gondolunk. Ha a „Jól van! Így tovább!”-ra korlátozzuk magunkat, akkor mondtunk is valamit, és nem is. Miről beszélünk? Talán a játékos agresszív viselkedéséről, a meghozott döntéséről, a felvett helyzetéről, a mozdulatba fektetett erejéről? A pályán minden viselkedés több tényezőből adódik össze, amik kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolják a végeredményt: technika, taktika, kondíció, koordináció, személyiségjegyek… mire is gondolunk az adott pillanatban? Úgy kell intéznünk, hogy a játékos számára teljesen világos legyen, mit értékelünk és támogatunk, így a jövőben erre fektethet a hangsúlyt: „…jól van, tetszik a harcosság, amikor szabad helyet keresel a pályán … épp ilyen erősen kell elrúgni a labdát ahhoz, hogy gyorsan a társadhoz kerüljön”.
- Írjuk le pontosan, mit látunk: a viselkedésüket, a játék során választott megoldásaikat, a hozzáállásukat... Ily módon növelhetjük tudatosságukat anélkül, hogy előre elárulnánk: mit gondolunk arról, mit fognak csinálni, vagy - még rosszabb! - mit kellene csinálniuk.
- Helyezzünk mindent kontextusba: helyezzünk minden elemet, gyakorlatot vagy bármi mást a meccs kontextusába, így a játékosok bele tudják képzelni magukat az adott helyzetbe, és megértik a célját annak, amit csinálnak. Így ki tudják választani a megfelelő viselkedést, ami ahhoz kell, hogy lehetőségeikből kihozzák a maximumot.
Néhány példa a hasznos visszajelzésekre
“Kitűnő döntés a labdát külsővel elrúgni! Látom, hogy próbálod megtalálni a megoldást. Erről az intenzitásról beszéltem: jól van! Hogyan rúghatod el még erősebben a labdát? Mi a célod? Hogyan lehetsz még hatékonyabb? … képzeld el, hogy az a tányérbója az ellenfeled: most cselezd ki! Te akarsz előbb a kapuhoz érni!”
Ezek a hasznos és kezdeményező visszajelzés jó példái, amiken keresztül a játékos érzékeli az edző rá irányuló figyelmét, aki kísérletezésre, a megoldás megtalálására biztatja anélkül, hogy konyhakész megoldásokat kínálna. Az ilyen megoldások értéküket vesztenék mind a játék, mind a sportoló személyes fejlődése szempontjából.
