Bevezetés a bio-banding fogalmába és tudományos alapjaiba
Összegzés | Másodlagos célkitűzések |
---|---|
Mi az a bio-banding? Mik a bio-banding elméleti alapjai? Hogyan ismerjük fel a futballisták növekedési fázisait? Fedezzük fel együtt ebben a cikkben! |
Koordinációs képességek, Prevention, Soccer conditioning, Erőnlét, Quickness, Gyorsaság, Agility |
Az emberi lényeknek különböző fejlődési és növekedési fázisai vannak, és fiatalkori sportolás során fontos, hogy megértsük ezeket a test mozgásrendszerének függvényében.
A test felismerhető változásain keresztül valódi növekedési fázisokat különíthetünk el.
Az ifjúkori sport világában az ifjú sportolók növekedési és fejlődési folyamatát kulcsfontosságú tényezőként kell kezelnünk. A fiatalok mozgásrendszere jelentős változásokon megy át az idő előrehaladtával, eme változások megértése pedig alapvető a bennük rejlő potenciál maximális felszínre hozásához az adott sportágban.
A cikkben beszélünk a Bio-bandingről és sikeres alkalmazásáról a futball világában. Egész pontosan a következőkről:
- Mi az a csúcsnövekedési időszak, vagyis a „Peak Height Velocity”?
- Martin elméleti táblázata és az érzékeny fázisoki
- YLTD vagy LTAD: Youth Long Term Athletic Development és a Bio-banding születése
- Mi az a Bio-banding? Mi a Bio-banding célja?
- Hogyan alkalmazzuk a Bio-bandinget a futballban?
- Edzés létrehozása Bio-bandinggel: a csúcsnövekedési időszak előtt, közben és után
- Gyakorlatok a Bio-banding elveinek használatához
- Következtetések
MI AZ A CSÚCSNÖVEKEDÉSI IDŐSZAK, VAGYIS A „PEAK HEIGHT VELOCITY”??
Fontos szempont, hogy a serdülőkor során a mozgásrendszernek van egy különösen érzékeny időszaka, amit csúcsnövekedési időszakként („Peak Height Velocity”) definiálhatunk. E fázis során gyakoriak a fizikai és strukturális eltérések, mint például a különbségek a terhelhetőség és a teljesítőképesség területén. Ezek az egyének közötti és egyéni szinten is megfigyelhető különbségek növelhetik a sérülés kockázatát, de csökkenthetik a jó teljesítmény elérésének lehetőségét is.
Martin és kollégai már 1982-ben publikálták az “érzékeny fázisok" elméleti táblázatát, ami leírta, mely időszakok a legmegfelelőbbek adott kondicionális és koordinatív képességek fejlesztésére.
MARTIN ELMÉLETI TÁBLÁZATA ÉS AZ ÉRZÉKENY FÁZISOK
„Martin elméleti táblázata” egy Martin és kollégái által kidolgozott elméleti ábrázolás, ami leírja az úgynevezett „érzékenységi fázisokat” a fiatalok fizikai és motorikus fejlődése során. A táblázat létrehozásának célja az optimális időszakok meghatározása volt, amelyekben az egyéneknek specifikus fizikai és koordinatív képességek fejlesztésére kellene koncentrálniuk növekedésük során.
Az „érzékenységi fázisok” kulcsfontosságú momentumokat jeleznek a fiatal szervezet fejlődése során, amelyek könnyebb fejlődésre és fejlesztésre adnak lehetőséget bizonyos képességek és jellemzők terén. Itt gondolhatunk például a megfelelő időszak meghatározására az állóképesség, az erő, a gyorsaság és az agilitás fejlesztésére. Ezek a fázisok egyénenként eltérőek lehetnek és a növekedés, az érés és a biológiai fejlődés által okozott változásokhoz kötődnek.
Martin elméleti táblázata (1982) és "az érzékeny fázisok"
Nagyon gyakran a „feladatra kijelölt személyek” ezt az elméletet teljes körű leírásként értelmezve, egyszerűen és gyakorlatiasan interpretálva alkalmazták a harmonikus pszichomotorikus fejlődés elérendő céljainak programszintű meghatározására.
A témára vonatkozó tudományos okfejtés igen összetett, és ok-okozati bizonyítást igényelne olyan tényezők figyelembe vételével, mint az életkor, a növekedés, a stimulálni kívánt képesség és az alkalmazott edzéstípus.
Ezzel a premisszával a figyelmet a fenti táblázat szélsőséges használatára szeretnénk irányítani, amelyből kiindulva olyan következtetéseket vonnak le és edzéseket, fejlesztési terveket hoznak létre, amik nélkülözik a megalapozott, bizonyított tudományos hátteret.
YLTD VAGY LTAD: YOUTH LONG TERM ATHLETIC DEVELOPMENT ÉS A BIO-BANDING SZÜLETÉSE
A szakma az utóbbi időben egyre inkább az YLTD-re vagy az LTAD-ra hivatkozik, vagyis az Youth Long Term Athletic Developmentre. A játék különböző aspektusai alapján az alapvető motoros készségek fejlesztéséről van szó többé-kevésbé strukturált módon, ezt követi aa pubertás korban bizonyos ingerek alkalmazása, amik a kor előrehaladtával egyre strukturáltabbak és specifikusabbak lesznek.
Táblázat: Fiatalkori fizikai fejlődés (Modell lányok/nők számára)
Ebben a friss publikációban megadják azokat a készségeket és jellemzőket, amiket az életkor és a csontozat fejlettsége alapján fejlesztenünk kell, miközben többé vagy kevésbé strukturált edzéseket követünk, és hozzászoktatjuk a sportolókat azokhoz a változásokhoz, amiket elérni vagy stimulálni akarunk.
Eme növekvő érdeklődésnek köszönhetően új módszertan születik, amit néhány előkelő klub utánpótlásképzésében már alkalmaznak, és csökkenteni látszik a teljesítménybeli különbségeket (is), amik a fiatal labdarúgók biológiai érettségéhez és különböző növekedési ritmusához kötődnek. A neve: Bio-banding.
MI AZ A BIO-BANDING? MI A BIO-BANDING CÉLJA?
A Bio-banding a sportolók csoportosítási folyamata inkább a növekedéshez és éréshez, mint az életkorhoz kötődő jellemzők alapján.
A Bio-banding célja, hogy csökkentse a fiatal labdarúgók közti, érettséghez kötődő (pl. termet/fizikum, erő és ügyesség) különbségeket oly módon, hogy az edzések és versenyek során nagyobb mértékű egyenlőség alakulhasson ki, ezzel potenciálisan csökkentve a fiatalkori sporthoz kötődő sérülések veszélyét.
Az egykorú gyerekek és fiatalok jelentős különbségeket mutathatnak biológiai érettség tekintetében: van, aki korán érik, míg mások lassan és későn. Eme érési ütemnek komoly vonzatai lehetnek az edzéseken, a versenyeken és a tehetségek felismerésének szempontjából. Fontos, hogy hatékony módszereket fejlesszünk ki a fiatal sportolók értékelésére anélkül, hogy az érettségükhöz kötődő értékelési hibákat vagy előítéleteket vétenénk velük kapcsolatban.
A csapatok minden valószínűség szerint az érettség különböző fokán álló játékosokból állnak, és az edzés így az egyes labdarúgók egyéni igényeihez igazítható.
HOGYAN ALKALMAZZUK A BIO-BANDINGET A FUTBALLBAN?
Hogyan ültessük át gyakorlatba a Bio-banding elméletét egy edzés során?
Vizsgáljuk meg, hogyan kezdjünk, és hogyan vezényeljünk le egy edzést néhány elképzelést és szervezési javaslatot szem előtt tartva:
- Születési év/kor szerint összeálló csapatunkat a csúcsnövekedési időszak alapján, és nem a biológiai kort figyelembe véve osszuk alcsapatokra: az egymáshoz közeli érettségi szinten álló fiatalokat a teljes edzés alatt vagy annak egy részén együtt eddzük, még akkor is, ha biológiai koruk mást kívánna megi.
- A csapat kisebb csoportokra osztása az érettségi szint alapján a teljes edzésen vagy annak bizonyos szakaszaiban, például a motoros állomáson vagy a technikai állomáson végzett munka a csúcsnövekedési időszak kritériuma alapján zajlik.
- Szervezzünk célzott alkalmakat a nagyobb szükségekkel rendelkező játékosoknak a csúcsnövekedési időszak során.
- Gyakorlati teendők, amiket mindig figyelembe kell vennünk, amikor edzést állítunk össze, főleg eme érzékeny fázisokban:
- Tervezzünk be egy bemelegítés előtti fázist, amely során a játékosok saját növekedési fázisok szerinti, specifikus gyakorlatokat végeznek;
- Teljes bemelegítés: alacsony intenzitású bemelegítő szakasz, mozgékonyság és nyújtás, core ability és agilitást középpontba állító gyakorlatok (magas intenzitású bemelegítési fázis);
- Levezető fázis: könnyű aerob gyakorlatok és/vagy helyzetgyakorlatok és passzív/aktív nyújtó gyakorlatok;
- A fiatal futballisták terhelhetősége és teljesítőképessége közötti egyensúly:
- Az első lehetővé teszi a terhelés elviselését
- A második segít saját képességeik teljes megmutatásában, terhelhetőségük határain túl
- Megfelelő pihenő mérkőzések és edzések között
- A kisebb mérkőzéssűrűség segít jobban kezelni ezt az egyensúlyt, legalábbis az idény elején
- A fiataloknak jól és sokat kell edzenie, hogy bírják a mérkőzés fáradalmait, de ebben is be kell tartanunk a fokozatosság elvét
- Csúcsnövekedési időszak figyelmen kívül hagyása, például:
- Heti 2-3 meccs esetén?
- A nyári szünet utáni visszatérés során?
- Túl intenzív edzés vagy magas intenzitású munka esetén hosszabb szünetet követően, vagy magas gyakoriság mellett
Ily módon a felkészítő szakemberek, az edzők és sportigazgatók hatékony módszereket tudnak kifejleszteni azért, hogy stimulálják vagy értékeljék a játékosokat ama igények alapján, amelyeket szervezetük el- és kibír.
EDZÉS LÉTREHOZÁSA A BIO-BANDINGGEL: A CSÚCSNÖVEKEDÉSI IDŐSZAK ELŐTT, KÖZBEN ÉS UTÁN
A fiatal futballisták képzése során alapvetően három növekedési időszakot különíthetünk el:
- a csúcsnövekedési időszak előtti időszakot,
- a csúcsnövekedési időszakot,
- a csúcsnövekedési időszak utáni időszakot.
Ha pontosabban és akkurátusabban akarunk tervezni, fontos, hogy figyeljük és mérjük a csúcsnövekedési időszakot. A gyakorlatok és az edzések felépítése ezek fényében fog változni. A csúcsnövekedési időszak leghatékonyabb megfigyeléséhez fedezd fel "A bio-banding és a fiatal labdarúgó fejlődése" című e-könyvet.
A CSÚCSNÖVEKEDÉSI IDŐSZAK ELŐTT
A csúcsnövekedési időszak előtti fázisban hasznosnak bizonyul, ha lehetőséget biztosítunk a fiatalok számára, hogy a motoros jellegű tapasztalataik tárházát gazdagítsák, alacsony szinten vagy egyáltalán nem strukturált játékos tevékenységek segítségével szilárdítsák meg alapvető motoros képességeiket. A strukturáltabb tevékenységek végeztetése ízületi mozgékonysági gyakorlatokhoz jelenthet megoldást. Bizonyosan alapvető fontosságú a gyorsaságot és az agilitást fejlesztő gyakorlatok beépítése.
A CSÚCSNÖVEKEDÉSI IDŐSZAK SORÁN
A csúcsnövekedési időszak következő fázisa nagyobb figyelmet követel meg a részletek tekintetében, valamint többé vagy kevésbé strukturáltabb tevékenységek megvalósítását igényli, ahol a motoros képességek, az erő, a mozgékonyság és az állóképesség segítenek az edzés jelentett terhelés kezelésében és elviselésében, valamint a harmonikus növekedés támogatásában.
A CSÚCSNÖVEKEDÉSI IDŐSZAK UTÁN
A csúcsnövekedési időszakot követően a nemi hormonok fokozatos termelődése további fiziológiai változásokhoz vezet, így következésképpen az edzés módosításához is. Az erőkifejtésen alapuló gyakorlatok alkalmazása termékeny talajt biztosít az izomépítéshez. Az alapvető motoros képességek megszilárdulását figyelembe véve ebben a fázisban határozottan tolódhatunk a sportág-specifikus edzés, az aerob és anaerob állóképesség fejlesztése felé.
A fenti javaslatok csupán a fókuszpontra világítanak rá, nem írják elő bizonyos típusú gyakorlatok kizárólagos alkalmazását. Minden készséget stimulálnunk kell bizonyos mértékben a növekedési fázis során, míg ezek közül néhány nagyobb mértékben reagál a fiatal labdarúgók fiziológiai jellemzői miatt.
HOGYAN VÁLASSZUNK GYAKORLATOKAT A BIO-BANDING ALAPJÁN?
Eme szervezőelv alapján sokféle gyakorlatot alkalmazhatunk egyszerűen az adott típusú csoport igényei alapján újragondolva őket. Vannak több kategóriában felhasználható gyakorlatok, amiket alkalmazhatunk a megfelelő szempontok figyelembe vétele mellett:
- Mennyiség és sűrűség: a sorozatok és ismétlések száma a biológiai kor előrehaladtával növekszik (+ csúcsnövekedési időszak után, - csúcsnövekedési időszak előtt)
- Intenzitás: a játéktér méretei az SSG-k során (+ nagyobb a csúcsnövekedési időszak után, - kisebb a csúcsnövekedési időszak előtt)
- Intenzitás: játékosok száma az SSg-k során (+ csúcsnövekedési időszak előtt, - csúcsnövekedési időszak után)
- Figyeljünk jobban az ízületi mozgékonysággal és állóképességgel kapcsolatos szempontokra
GYAKORLATOK A BIO-BANDING ELVEINEK HASZNÁLATÁHOZ
Az alábbiakban megosztunk veletek egy csoport alapú (csúcsnövekedési időszak előtti, alatti és utáni) gyakorlatot, plusz egy általánosan végeztethető gyakorlatot a kor alapú kiigazításokkal együtt.
A csúcsnövekedés előtti időszakban lévő csapatban egy, a futballhoz nem kötődő játékra koncentrálunk. amely a mi sportágunk számára is érdekes elemekkel rendelkezik: ilyenek a gyorsítás, az irányváltás és a taktikai komponensek, mint például a 2 a 2 elleni vagyn a 2 az 1 elleni helyzet.
A csúcsnövekedési időszakban lévő csapat számára egy népszerű játékot, a flippert szántuk, mint közösségi és szórakoztató mozgékonysági gyakorlatot.
A pubertást követően, a specializáció időszakában az erő és az állóképesség aspektusait labdás gyakorlatokkal is stimulálhatjuk. Itt a két játékos az ellenféllel kontaktot kialakítva (hátat a hátnak vetve) fejt ki erőt, hogy aztán sprintet vágjon ki, és megszerezze a labdát az azt követő 1 az 1 elleni párharchoz.
Végül Small Sided Games-t javasolunk, mint kevert gyakorlatot, hiszen egy tipikusan technikai gyakorlatról van szó érdekes fizikai elemekkel.
Ebben az esetben amint a támadók labdája áthalad a félpálya vonalán, egy védőnek el kell indulnia, és meg kell kerülnie az ellenfél kapuját. Átmenetileg 2 az 1 elleni helyzet alakul ki a támadók javára, mialatt egy védő igyekszik visszaérni.
Javasoljuk, hogy a pálya méretét igazítsuk az adott csúcsnövekedési időszakhoz:
- A csúcsnövekedési időszak előtt -> 20 mt x 10 mt
- A csúcsnövekedési időszak alatt -> 25 mt x 15 mt
- A csúcsnövekedési időszak után -> 30 mt x 20 mt
Egy felkészítő szakember és/vagy edző különböző módokon és időszakokban alkalmazhatja a fenti észrevételeket az edzései során. Nincs szükség teljes erőbedobásra, válasszuk a folyamatos mozgásra nevelés, a fizikummal történő törődés és főleg testtudatosságunk és testérzetünk növelésének útját.
A növekedés eme különleges fázisában gyakrabban találkozunk osteochondrosissal (az intervertebrális lemezek porcszövetét érintő krónikus betegség) és a növekedéssel kapcsolatos betegségekkel, valamint izom- és szalagsérülésekkel, osteoarticularis kórformákkal, ezért oda kell figyelnünk a fiatalok tüneteire, segítenünk kell nekik fizikai képességeik fejlesztésében, és nem csak a terhelés és teljesítmény tekintetében, de főleg testük jelzéseinek megértése érdekében.
Zárás gyanánt szívből köszönöm az olvasó figyelmét, és remélem, hogy mindenki talál a szövegben inspirációt saját munkájához, inspirációt, ami eddig engem is megfigyelésre, kutatásra és új dolgokkal történő kísérletezésre sarkallt.