A tehetség kulcsa a labdaérintés
Célkitűzés
A futsalban a mozgások, a labdaérintések és a játékhelyzetek sokkal gyakrabban ismétlődnek, mint klasszikus, 11 játékost igénylő futballban. Lássuk, hogyan alkalmazhatjuk a kispályás futballt a tehetségek fejlesztésére! |
Az egyik legfontosabb könyv, amit az utóbbi időben olvastam a „The talent code” Dan Coyle tollából. Ő és csapata a tehetség vizsgálatának, feltérképezésének szentelték idejüket. A zenét, különböző sportágakat vettek górcső alá... mígnem elérkeztek a futballhoz, figyelmük Brazíliára irányult és benne, valamint egy neurológusban (Douglas Fieds) is felmerült a kérdés: miért születik ennyi brazil tehetség?
Kérdésükre meglepő választ találtak: a brazil futball sikereinek kulcsa a kispályás (5 játékossal játszott) futball, a „futebol de salao”. A labdaárintések gyakorisága a gyerekeknél a futsalt – ahogy ők fogalmaznak - „intenzív gyakorlássá” teszi, ami jobban stimulálja az idegrendszert és segíti a tehetségek fejlődését. Egy tanulmányból világosan kiderül, hogy az a gyermek, aki 6 éves korától 11-12 éves koráig futsalt játszik, PERCENKÉNT HATSZOR TÖBBSZÖR ér labdához, mint a csak futballozó társa, és – ahogy azt mindannyian tudjuk – a labdával való kontakt az egyetlen módja annak, hogy a legjobban elsajátítsunk egy sportot. Azokban az országokban, ahol a kispályás focit gyerekek is játszák, nagyobb eséllyel születnek tehetségek (a futbol sala Spanyolországban, el futebol de salao Brazíliában és a Baby futbol Argentínában, a legfiatalabbak ezekben az országokban gyakorolják leginkább a futsalt).
A kulcs egy sport elsajátításához a direkt labdakezeléssel töltött idő, valamint ezzel együtt a legfontosabb faktor a gyerekek motoros és sporttal kapcsolatos képességeinek fejlesztése szempontjából a motiváció; ahogy már ehangzott, a motiváción és a tanuláson kívül figyelembe kell vennünk az időt, amit a játékos a labdával közvetlen kontaktusban tölt. A közvetlenül a labdával töltött idő alakítja ki a gyerekben a sport iránti szenvedélyt; ha a gyerek nincs kapcsolatban a labdával, elunja magát és befejezi a focizást. Ezenkívül, a gyerek sikerélménye az edzésen, a meccsen vagy egy gyakorlat során arányban áll az általa szerzett gólok, a kapura lövések, a felvállalt 1 az 1 elleni párharcok számával, stb... A kispályás fociban ezek az elemek – ahogy arra Dan Coyle rávilágított – HATSZOR GYAKRABBAN fordulnak elő, mint a klasszikus futballban, tehát a logikus következtetésnek ez tűnne: játszassunk a gyerekekkel minál többször kispályás (5 fős csapatban) focit, hogy később nagy pályán nagy játékosokká váljanak.
Többször elhangzott, hogy a futsal egyik sajátossága, hogy a játék kis területen zajlik, ahol gyorsan és gyakran kell döntéseket hozni, valamint a játék megfelelő "olvasása" és a legjobb megoldás nyomás alatti, hatékony megválasztása alapvető fontossággal bír, hiszen ebben a játékban a hibákból könnyen születik gól vagy szabálytalanság. Ezért a leginkább ideális edzésmódszer az integrált edzés, vagyis a technikai, taktikai, fizikai elemek egyazon gyakorlatba sűrítése, különös hangsúlyt helyezve a figyelemre, a játék értelmezésére és a döntéshozásra. Az ilyen típusú edzésekkel a játék olyan aspektusain dolgozhatunk, mint a játékintelligencia, a kreativitás, a fantázia, a képzelőtehetség, az eredetiség, stb. Olyan szempontokról van szó, amelyek alapvetőek és nélkülözhetetlenek a futballban.
Milyen technikai és taktikai tartalmakat kell bevonnunk edzéseinkbe?
Megpróbálunk röviden válaszolni:
- Az emberhátrány és a számbeli fölény (vagyis alapjában véve a 2 vs 1 és a 3 vs 2).
- Tartsuk észben, hogy gyümölcsözőbb a védekezés, mint a támadás mikéntjén dolgozni; amint megalapoztuk a védelmet, folytathatjuk a támadás gyakorlásával.
- Egy másik fontos szempont a kapussal történő koordinált együttműködés (ne feledjük, hogy a kapus valójában plusz egy védő!)
- Létszámegyenlőség (1 vs 1, 2 vs 2, 3 vs 3)
- Az ilyen típusú gyakorlatokat végeztessük szűk helyen, a valós szituációkat modellezve
- Az 1 vs 1 a futsal lelke, amiben a nagy- illetve kispályás futballban a játékosok hajlamosak nem túl bátrak lenni; edzőként biztassuk játékosainkat kiskoruktól arra, hogy próbálkozzanak és menjenek bele a párharcba anélkül, hogy félnének a hibáktól.
- A 3 vs 3 adja a védelmi munka, a labdavivőre kifejtett pressing, a területek lefedésének valamint a passzolási vonalak lezárásának alapját.
- Gyors befejezés
- Gyakoroltassuk mindig a valós játék ritmusában és sebességével
- Már gyerekkortól alapvető fontosságú a játék minőségébek javításához, hogy mind a futballban, mind a futsalban dolgozzunk a befejezéseken: ez a játék legkreatívabb része és ez okozza a legtöbb fejtörést az edző általánosságban véve vett felfogása szempontjából.
- Egyéni/kollektív technika (labdavezetés, átadás, labdaátvétel, a labda uralása, csel...)
- Eddzük mindig globális és integrált módon. Az analitikus edzés döntéshozatal nélkül nem sokat ér (csak robotokat és „freestyle” labdazsonglőröket eredményez)
- Specifikus lövés és átadások (Párhuzamosan, átlósan, kényszerítő, blokk, röviden, hosszan...)
- A kapura lövést gyakoroltassuk mindig a futsal specifikus taktikai eszközeivel kombinálva a valóshoz hasonló játékszituációban, de analitikus módon, védők nélkül.
- Fontos, hogy a lövésnél a játékosokat a hosszú (távolabbi kapufa) megcélzására biztassuk
- A labdabirtoklás fejlesztése
- Figyeljünk a következő szempontokra:
- labdatartás létszámbeli egyenlőség esetén (pl. 4 vs 4, 5 vs 5...)
- labdatartás emberhátrányban és létszámfölényben (pl. 5 vs 3, 5 vs 4 ...)
- növeljük és csökkentsük a rendelkezésre álló helyet
- változtassunk a labdatartást végző játékosok számán
- alkalmazzunk különböző típusú passzokat
- változtassunk a labda visszaszerzésének módján
- ám mindenkelőtt vonjunk be a figyelemre, érzékelésre és a döntési képességre ható változókat
- Figyeljünk a következő szempontokra:
- Pozíciós támadás és védekezés (félpályán)
- Pressing és letámadás
- Gyakoroltassuk 2 vs 2 és 3 vs 3 szituációktól egészen a teljes csapatot megkövetelő, valódi játékig, egyre negyobb területeket bejátszva (szűk területtől a teljes pályáig)
- Rögzített helyzetek
- A játék egy kifejezetten fontos és nagyon modern aspektusáról van szó, ami igen látványossá teszi a futsalt.
- Eme helyzetek gyakoroltatása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a játékosok ne kezdjenek unatkozni (elég színessé tenni az edzést)
- Tematikus játékok és mérkőzések
- Főleg az edzések elején
- A gyerekekkel végzett munkában nagyob fontos, hogy játékos bemelegítéssel kezdjünk, amely során a gyerkek jól szórakozhatnak; ez nagy jelentőséggel bír az edzés többi része szempontjából, és motiváltabbá teszi a játékosokat
- A kapus
- A kapus egy csapat több, mint 50%-át jelenti, és általában nem szentelnek elegendő időt a specifikus edzésmunkájának
- A kapusnak kötelezően együtt kell dolgoznia a csapat többi részével, hogy fejlessze az egyéni taktikai képességeit
- A power play
- A meccsek a végső percekben dőlnek el, tehát a védelmet és a támadókat erre is fel kell készíteni
- Fontos, hogy többféle támadó és védekező felállásunk legyen, amit a meccs alatt alkalmazhatunk (1-2-1 és 2-2)
- A valós játék
- Fontos, hogy hetente legalább egyszer valós versenyszituációt utánozzunk, hogy összekapcsoljuk az edzést az éles helyzettel. A valós meccshelyzetet struktúrájában és szabályaiban megváltoztathatjuk, hogy a játék azon aspektusait modellezzük, amiken leginkább dolgozni szeretnénk.
Miguel Rodrigo - a Thaiföldi Futsal Válogatott szövetségi kapitánya