A második hullám felépítése és alkalmazása
- tányérbóják
- labdák
- 2 mez (az ábrán fehérben)
- 1 kapu
- Játéktér: 40x40 méter
- Játékosok száma: 6 + 1 kapus
- Időtartam: 20 perc
- Sorozatok száma: 4, egyenként 5 perces sorozat (1 perc szünettel a sorozatok között)
Összegzés | Másodlagos célkitűzések |
---|---|
Helyzetgyakorlat, amellyel felkészítjük játékosainkat a labdatartásra, az átmenetek kivitelezésére és a második hullámban történő érkezésre |
Irányított labdafogadás, Tackle (Challenge), Szabadulás, Faljáték, Lezárás, Támadó pályalefedés, 3-2 ellen , 4-2 ellen , Free pass forward, Labdabirtoklás, Átmenetek |
A büntetőterületen éppen csak kívül hozzunk létre két szomszédos, 30x10 méter nagyságú területet (az ábrán „A” és „B” zóna). A tizenhatoson belül két fehér mezes védő és két piros mezes támadó helyezkedik el, míg „A” és „B” zónákban egy-egy piros játékos várakozik (az ábrán látható módon). A kapus védi a kaput. Az „A” zónába – az itt végzendő feladatokat figyelembe véve - egy középpályást állítsunk..
A gyakorlat két szakaszban zajlik:
- 1. szakasz
- A büntetőterületen belüli piros játékosoknak a kapus és az „A” zónában lévő játékos segítségével meg kell tartaniuk a labdát, így alakítva ki 4 a 2 elleni szituációt
- Az első szakasz teljesítéséhez a tizenhatoson belüli piros mezeseknek legalább egyszer labdához kell érnie (a példában 1., 2. és 3. passz)
- Ha a védők megszerzik a labdát, meg kell próbálniuk gólt szerezni (a támadás befejezése után az akció a kapustól indul újra)
- Miután mindenki labdához ért, a piros mezes játékosok passzolhatnak „B” zónában várakozó társuknak (az ábrán a 4. passz)
- Ez a szakasz a piros és a fehér mezesek játékosok „B” zónába történő bemozgásával ér véget (az ábrán az 5. mozgás)
- 2. szakasz
- „B” zónában 3 a 2 elleni játék alakul ki. A piros mezes játékosok mindegyikének labdához kell érnie , mielőtt „A” zónában várakozó társuknak passzolhatnák a játékszert
- „A” zóna játékosa csak partjátékosként működhet közre
- Az „A” zónában helyezkedő társsal történő passzváltás után (az ábrán a 9. passz) „B” zóna piros mezes játékosai bejátszhatják a labdát a tizenhatoson belülre egyik társuknak, aki a „B” zónából fut be (10. passz)
- Legfeljebb két játékos futhat be „B” zónából a kapu elé (az ábrán a piros játékosok 11. mozgása)
- A védők követhetik a passzt, hogy megpróbálják megállítani a támadást vagy megszerezni a labdát (az ábrán a 11. mozgás)
- Ha a védők megszerzik a labdát, gyors kapura lövéssel próbálhatják meg befejezni a támadást
- A (labdatartást végző) piros játékosoknak számbeli fölényük miatt korlátozott labdaérintés áll rendelkezésére (csak a kapus játszhat szabadon)
- A fehér mezes játékosok (védők) szabad érintésszámmal játszhatnak, mert létszámbeli hátrányban vannak
- A rendelkezésünkre álló összes játékost rotáljuk a gyakorlat különböző szerepeiben és a pálya különböző pontjain (például: a védőink lehetnek védők, de középpályások vagy támadók is)
- A második szakaszban „A” zóna játékosa lehet joker játékos is, nem csak partjátékos
- A joker játékos („A” zóna játékosa) azzal játszik, aki éppen a labdát birtokolja (vagyis a piros mezesekkel vagy a fehérekkel, ha azok labdát szereznek)
- Biztassuk a kapust a 1. szakasz labdabirtoklásában történő aktív részvételre, bátorítsuk, mikor játékba avatkozik
- Az 1. szakaszban figyeljünk oda az átmeneti 4 a 2 elleni szituáció megfelelő kivitelezésére, a büntetőterület két piros játékosának a emberfogásból történő kimozgását a szélek felé
- Ügyeljünk a passzok intenzitására
- Helyezzünk hangsúlyt a pozitív és negatív átmenetekre mindkét csapat részéről
- Helyezzünk hangsúlyt a 2. szakaszban a támadó bemozgás időzítésére: a piros mezes játékosoknak a partjátékos által visszatett labda után kell beindulniuk a megfelelő ütemben anélkül, hogy túl korán kezdenék a mozgást